A számszerű időjárás-előrejelző modellek kezdeti feltételeit előállító eljárás, amely megfigyelések és az adott időpontra vonatkozó numerikus előrejelzés kombinációjára épül. Eredménye az analízis.
A levegő (gázfázisú közeg) és a benne lebegő kis méretű (10-3 - 10-1 µm) szilárd vagy cseppfolyós halmazállapotú részecskék rendszere.
Vegyes szerkezetű (réteges és gomolyos) alacsonyszintű felhő, színe szürkés, sötét foltokkal tarkítva. Jele Sc.
Alacsonyszintű (Stratus), a ködhöz hasonló felhőréteg. Jele St.
Sugárzásvisszaverő képességet kifejező mérőszám. A felületről visszavert sugárzás és a felületre beeső sugárzás erősségének a hányadosa. Ez a mérőszám az abszolút fehér felületeknél 1, az abszolút fekete felületek esetében pedig 0 (pl. a friss, tiszta hó albedója közelíti az 1-et).
Azok a légköri gázok, amelyek mennyisége a légkörben hosszú időn át változatlan. Ilyenek a nitrogén, az oxigén, a nemesgázok. A változó gázok mennyisége néhány év, vagy évtized alatt módosul. A legfontosabbak: szén-dioxid, metán, hidrogén, ózon.
A légkör azon része, amelyik a felszíntől 35 km-es magasságig terjed, magában foglalva a troposzférát, tropopauzát, valamint a sztratoszférát.
Középmagas szintű, jól elkülönülő gomolyokból, vagy lapocskákból álló, gomolyos szerkezetű felhő, a Napot és a Holdat eltakarja, de az egyes elemek között áttűnik az ég. Jele Ac.
Rostos, vagy sávos szerkezetű, szürkés színű rétegfelhő, a Nap és a Hold elmosódottan áttűnik rajta. Jele As.
A szabályszerűtől való eltérés.
A légnyomási képződmények egyik jellegzetes megjelenési formája: az északi féltekén az óramutató járásával megegyező irányú, nagykiterjedésű örvény, amelynek középpontjában a legmagasabb a légnyomás és kifelé haladva csökken. Benne általában száraz, napos (télen gyakran ködös) az idő.
130-160 km vastag képlékeny, alakváltozásokra képes övezet a felső földköpeny alsó részén.
Magyarul: légkör. A Földet, illetve más égitesteket körülvevő gázburok. A földi atmoszféra főleg nitrogénből és oxigénből áll. Tömege és sűrűsége jóval kisebb a Föld többi szférájánál és fölfelé haladva rohamosan csökken. A légkör tömegének 99%25-a az alsó 80 km-es vastagságú részben helyezkedik el. Kiterjedésének felső határa nehezen meghatározható. 800 km magasan egyes légrészecskék legyőzve a Föld tömegvonzását már "kiszöknek" a légkörből, de még 1000 km magasságban is találkozni lehet légrészecskékkel. Anyagi összetételében az alapgázok, a vendéggázok és a szennyeződések játszanak fontos szerepet. Az alapgázok a nitrogén, oxigén, a nemesgázok. A vendéggázok az ózon, a szén-dioxid, és a vízgőz. Szennyeződések a por, a sókristályok, füst, hamu, korom, virágporszemek, baktériumok.
A földrajzi övezetességen kívül eső.
