Az előrejelző modellek kezdeti feltételeinek takarékos pontosítása érdekében egy kitüntetett földrajzi térségben, időszakosan, időben és térben sűrítetten végzett meteorológiai mérések és megfigyelések.
A légköri áramlatok körforgása.
Magasszintű, jégtűből álló, gomolyos szerkezetű felhő, egymástól elkülönülő, árnyék nélküli kis gomolyokkal, vagy pamacsokkal. Jele Cc.
Magasszintű, réteges szerkezetű felhő, a jégtűk fehér, áttetsző fátylat alkotnak, a Nap és a Hold átlátszik rajtuk. Jele Cs.
Jégtűkből álló, magasszintű, fonalas szerkezetű felhő, saját árnyéka nincs. Jele Ci.
A Föld forgása következtében fellépő kitérítő erő, melynek hatására az áramlások az északi félgömbön jobb, a déli félgömbön bal kéz felé térnek ki.
A levegő mindig tartalmaz több-kevesebb vizet. A harmatpont alá hűlt levegőből kiváló szilárd vagy cseppfolyós víz a csapadék. Keletkezése és halmazállapota szerint osztályozhatjuk. Ez utóbbi szerint megkülönböztetünk folyékony (harmat, szitáló eső, zápor, felhőszakadás, tartós eső, stb.) és szilárd halmazállapotú (hó, zúzmara, dér, stb.) csapadékokat. A keletkezésük helye szerint megkülönböztetünk hulló és nem hulló csapadékot.
A csapadék a levegő víztartalmából kondenzáció folytán keletkező folyékony vagy szilárd halmazállapotú, a földfelszínre lejutó víz. A légkörben a víz mindhárom halmazállapota megtalálható. Ha a levegő hőmérséklete a harmatpont alá csökken, túltelítetté válik, vízgőztartalmának egy része kicsapódik. A nem hulló csapadékok esetében a kicsapódás közvetlenül tárgyak felszínén történik (dér, zúzmara, harmat). A hulló csapadékok keletkezését felhőképződés előzi meg.
Nagy magasságba (esetenként 10 km fölé) tornyosuló, gomolyos szerkezetű, felhő, amelynek tetejéhez gyakran jégtűkből álló, általában üllőalakú, cirrusfelhő is kapcsolódik. Jele Cb.
Karfiolra emlékeztető, vastag, gomolyos szerkezetű felhő. Jele Cu.
