Az Amazonas menti őserdők fele eltűnhet: képekkel
A melegedő éghajlat és az ész nélküli erdőirtás lassan meghozza eredményét a dél-amerikai esőerdőkben: az erdők helyén kialakított legelők, termőföldek és a körülöttük épülő utak miatt 2030-ig az Amazonast övező esőerdők fele eltűnhet.
A világ legnagyobb kiterjedésű trópusi esőerdője rohamosan csökken. Csak 2004-ben 20 ezer négyzetkilométerrel lett kisebb, ez körülbelül akkora területet jelent, mint Svájc fele.
Brazília az 1970-es, 80-as évek óta egyre inkább a külföldi exportra szánt fogyasztási cikkek miatt irtja az erdőket. A legkelendőbb cikk a marhahús, az állatokat a kiirtott erdők helyén kialakított legelőkön tartják. Ennek adott még egy lökést az a tény, hogy Brazíliát elkerülte az Európát és Amerikát sújtó száj-és körömfájás, majd a kergemarhakór is. A marhatenyésztés mellett az égetéssel nyert földeket szójabab termesztésre használják.
Az őserdők a világon egyedülálló élővilággal rendelkeznek, a Föld állat-és növényfajainak körülbelül 20-30 százaléka itt él. A pontos szám nem ismert, mert még napjaikban is fedeznek fel ismerelen fajokat a dzsungel mélyén. A biológusok szerint az Amazonas menti esőerdőkben van a világon a legnagyobb biodiverzitás/terület arány, azaz adott területen itt él a legtöbb fajta élőlény.
Az őserdők a biológiai sokfeleség mellett az éghajlat szabályozásában is fontos szerepet játszanak. Addig, amíg ki nem irtjuk őket. A hatalmas kiterjedésű, összefüggő növényzet megköti a levegőben lévő szén-dioxidot, tehát mérséklik annak melegítő hatását. Az erdőirtások nyomás a növényzetben tárolt szén-dioxid ismét a légkörbe kerül, fokozva annak melegedését.
A melegedés a még létező őserdőkre is visszahat, mégpedig a kevesebb csapadék révén. Az erdők működésének alapja a trópusi övben napi rendszerességgel hulló eső. A növényzet ezt folyamatosan visszapárologtatja a levegőbe. Ha nem egészséges a növényzet (például a szárazabb klíma miatt), hamar vízhiány keletkezik, felborul a víz körforgásának egyensúlya és megbomlik az élővilág sérülékeny egyensúlya. Innen pedig már nincs visszaút.
A fenti műholdkép az erdőirtások ütemét mutaja. A legfelső műholdképen Brazília Mato Grosso nevű állama látható 2006 nyarán. Alatta ugyanennek a területnek a 2002-es állapotát láthatjuk. Szemebtűnő, hogy a középső képen jóval több a zöld terület. A legalsó kép a 2002-2006 közötti időszakban kiirtott erdőket, azaz a fenti két kép különbségét ábrázolja. A képeket a NASA Terra műholdja készítette.
És egy kis válogatás a végére, hogyan fest az "érintetlen" vadon napjainkban:
Ádám Rita
Vezető meteorológus
Meteo21
2007. december 10.
Kapcsolódó hírek
Így fog eltűnni Manhattan
Magyar meteorológus jósol marsi időjárást
Húsz éven belül eltűnhet a sarki jég
Elkezdődött a sarkvidéki metán felszabadulása
Riadót fújnak az északi országok
A világ első autómentes városrésze
Bezöldül az Empire State Building
Egy órányi sötétség
A Csendes-óceánba zuhant egy műhold
Föld alatti tavak gyorsítják a gleccserek olvadását
A melegebb víz "hangosabb"
Havazás a Marson
Kanada felé tart a Kyle hurrikán
Kajakkal az Északi-sarkon
Gyorsan legyegült, megkímélte New Orleans-t a Gustav








