Így szólunk bele az időjárásba
Az elmúlt napokban számtalan helyen lehetett olvasni a kínai mesterséges havazásról. Az állami meteorológiai szolgálat nagyszabású akció keretében - a kínaiak nem apróznak el semmit - a múlt hétvégén nagy mennyiségű csapadékképző anyagot juttatott a levegőbe. Emiatt kiadós hó hullott Pekingre, ami megbénította a város közlekedését, baleseteket, áramszünetet okozott.
A kínai meteorológusok - nem először - időjárás-módosítást hajtottak végre. Ezt úgy kell elképzelni, hogy speciális rakétákkal ezüst-jodid nevű anyagot juttattak a környező felhőzetbe, így annak páratartalmát "kifacsarták". (Az ezüst-jodidot a földről, rakéta segítségével, illetve repülőgépről lehet a levegőben szétoszlatni.) A vízgőznek ugyanis szüksége van valamilyen cseppképző anyagra, amire kicsapódhat. Ezek a cseppképző anyagok normál körülmények között apró porszemeket, ásványi részecskéket jelentenek. A létrejött csapadék az alacsony hőmérséklet miatt hó formájában hullott le.
Ennek hatására a pekingi lakosok vasárnap meglepően erős havazásra ébredtek. A gond az volt, hogy a vártnál lényegesen több hó hullott. Nem tudom, mennyire voltak nyugodtak, amikor megtudták, hogy ez nem a természet műve.
A kínai fővárosban ilyen korán természetes körülmények között nem szokott havazni, ezért még a távfűtés sem működött.
Kína a gyakori aszályok miatt szokott beleavatkozni az időjárásba. Ehhez hozzá kell tenni, hogy az országnak nem minden része száraz: a délkeleti tartományokban a monszun miatt fél évig sokat esik az eső.
Az időjárás-módosítást főként az ország északi részén és a nagy folyók vízgyűjtőjén szokták alkalmazni, ahol jelentős az aszály és az öntözés okozta vízhozam-csökkenés.
Világviszonylatban Kína a legnagyobb időjárás-módosító. Nemcsak az esőkeltésben, hanem az esőoszlatásban is élen járnak: a szép napos időt a nagy állami ünnepekre tartogatják.
Az időjárás-módosítás régóta létező dolog, hazánkban az 1960-as évektől kezdve többfelé végeztek jégeső-elhárítást. Ennek során jégképző magvakat juttattak a felhőkbe egy kis rakéta segítségével. A vegyület ez esetben is ezüst-jodid volt. Azt kellett megoldani, hogy az ezüst-jodid a jégszemek létrejötte előtt kerüljön a felhőbe.
Az ezüst-jodid hatására kevés nagyméretű jégszem helyett sok apró jég keletkezett, ami nem tett akkora kárt a mezőgazdasági terményekben.
Napjaikban is folyik jégeső-elhárítás - elsősorban a Dél-Dunántúlon - de ez nem központilag történik, hanem egy-egy helyi szervezet munkájának keretében.
Ádám Rita
vezető meteorológus
Meteo21
2009. november 9.
Kapcsolódó hírek
Vonalba rendezett zivatarok találták telibe a fővárost
Megint hétvégére romlik el az idő
Hókáosz, északkeleten hófúvás
Hókáosz, sarkvidéki hideg Nyugat-Európában
A hétvégén -10 fok is lehet
Óriásgyűrű a Szaturnusz körül
Havazott a Bükkben, korai tél Ausztriában
Még egy napig tombol a szélvihar
Jégeső tarolt a Dunakanyarban
Elöntötte a víz a fővárost
Árvizet hoz a napok óta tartó eső
Minden nyáron van egy esős hét
Hajnali zivatarok
Másfél hónapja nem esett az eső
Havazik az Alpokban
